DE A HITEM… című
könyve Elíznek 2014-ben jelent meg.
Ennek mottóját Danielisz Éva
írta.
„Öregedő kéz ráncos és eres,
tétován keres egy fiatal kezet,
s az félrelöki, nem durván, csupán
mert oda sem figyelt egyáltalán.
S az öreg kéz visszahúzódik
lassan,
egy élet kínja van e mozdulatban.
kicsit reszket még, szégyenlős,
zavart,
pedig nem kérni, csak adni akart.”
A
könyv előszavából, - melyet a szerző alkotótársa, (Stancsics Erzsébet) - vetett papírra, részletet olvasok fel.
„Már
a cím után ítélve is érdekes kötetnek ígérkezik, amit most vesz kezébe az
olvasó. A szerzőnek már nem az első kötete, de ilyen széles és színes skálájú
összefoglaló még nem készült műveiből. Ebben a könyvben megtalálhatók Dömök
Elíz újabb versei, életképei, alkalmi írások, mesék, esszék, és az un.
gondolat-foszlányok.
Könyve
maga az élet. Egyetlenegy nagy utazás, melyben a hit kiapadhatatlan
forrásvízként bukkan újra és újra a felszínre. Számára ez az igazi örömforrás.
Kimondatlan célja írásainak, melyet csak az igazán elmélyült olvasó fedezhet
csak fel sorai között: - átvinni az élet
folyóján korának nyelvi kincseit a jövőnek, hogy emberek maradhassunk. Lényege:
együtt utazni az íróval, kiaknázni kincsesbányáit, s mint fűszert akarjuk
kinyerni a közöset, különös stukkózású mondatainak közvetlen, lírai, szociológiai történeteiből.
Mint
annyian, nem az asztalfióknak, nem kortársainak, hanem a jövőnek ír. És hiába
feszül majd sok-sok idő írásai és a jövendő olvasói között, lírájának csendje,
türelme, bölcsessége rokonná teszi Őt több évszázad múltán is.
Kafka
Margit gondolatával szeretnék gratulálni a szerzőnek és ajánlani a könyvet a
tisztelt olvasóknak;” –
„SOKAT LÁTTÁL ÉS JÓL
MAGADBA NÉZTÉL!”